Árgus szemmel

A Le Bonheur (Boldogság) című, Agnes Varda francia új hullám filmjét (1965) szeretném bemutatni nektek pszichológus szemmel. A film színi világa elképesztő, lenyűgözően harmonizálnak benne a képek, a boldogság a színeken át is megmutatja magát a nézőnek. A pompás képek azonban azt sejtetik, hogy valami hiányzik, valami nem kerek a történetben. Előbb-utóbb kiderül, valóban nincs minden rendben. (A leírás spoilereket tartalmaz!) Az egészestés moziban megismerhetjük egy tökéletes család hétköznapjait, amelyben egy fiatal pár, egy varrónő (Therese) és egy asztalos (Francois) két apró, gyönyörű gyermeket nevelnek. A pár nagyon szerelmesnek tűnik, nincs vita köztük, közben a tágabb családot is láthatjuk, ahogy melegen körülölelik őket. Mindez nézői szemmel nagyon puha és kellemes. Amikor pihenésre vágynak, a család egy park melletti tisztásra, mezőre tér ki. Ilyenkor a gyerekek lepihennek egy faágak közé feszített vászonsátorba, közben a pár kifejezi szerelmét egy pokrócon, de ez a szenv...